FINITA LA COMMEDIA
Nitsch György 2009.11.29. 10:04

Ismét egyszeri, megismételhetetlen esemény színhelye volt 2009 november 25-én a Szentgyörgyi Dezső Légibázis betonja és légtere.
Ünnepélyes külsőségek mellett zajlott le a kivonásra kerülő L-39ZO Albatros típusú felderítő, gyakorlórepülőgépek búcsúrepülése.
Az előző napi esőzés nyomait viselő bázis ragyogó reggelre ébredt, a késő őszi verőfény bearanyozta a repülőtér betonját. A Zónában ott sorakoztak felszállásra várva az ünnepélyes aktus résztvevői, az L-39ZO-k, a MiG-29-esek, a JAS-39-esek, és az L-159. És saját állóhelyén egy AN-26-os. A maga módján mindegyik arra várt, hogy elbúcsúzhasson a "kistestvér"-től.
Az Albák utolsó felszállásainak tanúi lehettek mindazon hajózók és műszakiak, akiknek valaha is közük volt az L-39ZO-k üzemeltetéséhez, ez mindenképp a bázis parancsnokságának körültekintését dícséri. Közöttük nagy örömmel fedeztem fel sok jó barátomat .
Az ünnepélyes hangulatot kétségtelenül emelte az, hogy megtekintette a ceremóniát Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter is.
Dél után húsz perccel harsant fel az érkezési jel, amely a miniszter érkezését jelezte, aki Tömböl László vezérezredes, vezérkari főnök kíséretében ellépett a fogadására felsorakozott dísszázad és zenekar előtt, majd az üdvözlések után fogadta a dísszázad díszmenetét.
Miután elfoglalták helyüket a nézők között, egymás után keltek életre a repülőgépek, dübörögtek fel a hajtóművek. A nézők és ujságírók előtt a felszállás sorrendjében haladtak el a búcsúrepülés résztvevői. Először az AN-26-os kezdte meg a gurulást a felszálláshoz, elsivított előttünk 3 db Albatros, közöttük a Cápeti II. - a Cápalit később a hangárban fedeztem fel....majd lenyűgözött hangjával és klasszikus szépségével a 2 db MiG-29-es. És még mindíg nagyon tetszik a jubileumi festésű 29-es....Betonszaggató hangerővel gurultak el a Gripen-géppár gépei......a fejlődés iránya egyértelmű. Végül a gurulók oszlopát az L-159 Alca zárta, amely nem tagadhatta, ősei az Albatrosok voltak.
Néhány perc, és a repülésvezető parancsára feldübörögtek a felszálló repülőgépek hajtóművei. Először az Ancsa emelkedett el, lassúbb és lustább lévén neki kellett a legtöbb idő az alakzatba rendeződéshez. Megjelentek az Albák, egyenkénti felszállással. Azután a "nagyvasak" szálltak fel, csodálatosan egybeforrott géppár-felszállással a MiG-29-esek, majd a JAS-39-es Gripenek. A felszállások sorát az Alca zárta, amely el sem hagyta a "pont" légterét. Azonnal megkezdte a tőle megszokott színvonalú, de mindíg más bemutatóját. Mintha a hangjával is demonstrálni akarta volna, ő már "igazi" harcigép. Magas színvonalú bemutatója a földszinttől a padlásig igénybevette a légteret, és időnként a nézők dobhártyáit és nyaktekerő izmait.
Bemutatóját befejezve az Alca eltűnt "valamerre"...eltűnésének oka pedig: a leszállóirányon feltűnt az első kötelék, egy Ancsa-Albatros géppár. Szoros kötelékük nagyon szép látványt nyújtott.....és elsőként a 136-os Alba búcsúzott. És aki értette, annak megjelent a gombóc a torkában.....az a felhúzás az utolsó volt a 136-os életében. Ezután vettek búcsút a "nagyok" az öcsköstől.....előbb a MiG-29-es géppár, majd a Gripen-pár fogta közre szoros kötelékben a maga "kistestvérét". . .és mindegyik gyönyörű felhúzással és jobb fordulóval hagyta ott a bátyókat.....és jöttek a menetrendszerű gombócok......
Kis idő elmúltával ismét megjelent - immár kötelékbe állva - az Alba-trojka, és az őket gyémánttá kiegészítő L-159-es Alca. Impozáns látványt nyújtott ez az átszáguldó gyémánt..... majd ismét megjelentek....áthúzásukat egy oszoljjal, vagy inkább egy vízszintes síkú rózsával befejezve.
Ezek már a búcsúrepülés utolsó mozzanatai voltak, a gépek egymás után értek földet, és gurultak be az ünnepség színteréül választott hangár elé. A lepörgő hajtóművek csillapuló zaja, a hűlő, zsugorodó fém pattogása is mintha a gép jajszava lett volna. A hajózók utoljára hagyták el az oly jól ismert kabint....némelyik szeretettel, mindent kifejező mozdulattal megpaskolta a gép oldalát. . .
Nem volt egetverő tapsvihar, nem volt ováció. Ez más volt, egy pilótatársadalom búcsúzott el az L-39-től. Mint tudjuk, az ilyen búcsúk nem a lelkesedésről szólnak. A racionális agy tudja, hogy nincs tovább.
A kiöregedő, üzemidejét teljesítő repülőgépnek ez a sorsa.....de mi fogja pótolni? Akik eddig lovagolták, azoknak mi lesz a sorsa? Előlük is elveszik az eget?
|