Az idei tavaszon a természet, bizony, nem kényeztet el bennünket. Hetek óta lestük aggódva az eget, vajjon alkalmat ad-e számunkra, hogy az ez évi Puma Air Rally keretében az immár hagyományossá vált, ámbár egyre zsugorodó útvonalak lerepülésére sor kerülhessen.

     A Puma Egyesület és a segítő pilótatársak által rendezett és szervezett V. Puma Air Rally a tervezett időpontban ismét összehozta a Pumákat.  Öregeket és fiatalokat egyaránt.

     A péntek déltől vasárnap délig tartó összejövetel nem kis szervezési problémákkal került szembe. Az időjárás, a többnapos esőzés bizony megviselte a füves talajú reptereket, és az utolsó pillanatig kétséges volt ezekről az indulni szándékozó repülőgépek felszállása.

     Aztán péntek délelőtt a Nap "rátett egy lapáttal"....forró napsütés szárította a felszállópályákat. A kiszemelt bázisrepülőtér Jakabszállás volt, de ott is csak a füves pálya volt szabad, a beton egyéb rendezvény miatt tiltott maradt. Így a pilóták és gépek Matkópusztán találkoztak.

     Az ideiglenes bázis szintén felázott, az eső sehol nem kegyelmezett..... és ez meglátszott a résztvevő repülőgépek számán. A szandai reptér felázott, helyenként tocsogókkal tarkított pályája sem kecsegtette a pilótákat semmi jóval. A programban szereplő leszállások el is maradtak éppen a pálya védelmében.

     Végül is azonban elindultak a résztvevők, és az első programpontban szereplő kecskeméti leszállás a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison sikerrel végződött. A sok civil repülőgép érdekes látvány volt a Bázis betonján. Természetesen a fő látványosság a HA-LIX lajstromjelű LI-2-es volt, mely fedélzetén hozta közénk az öreg Pumákat, akik, sajnos, egyre kevesebben lesznek.

     Találkoztam öreg és fiatal barátokkal. Emberekkel és gépekkel. És mindannyian tudták, tudják, mit jelent a szó: repülés: a három dimenzió szabadságát, a dübörgő hajtóművek erejét, az ég kékjét. 

      A rövid látogatás a Repülőbázison elmélyítette a régi repülőbarátságokat és újakat hozott létre. Megismerhettük a katonai repülők mindennapjait, örömeiket, bánataikat, problémáikat.

      16 órakor az első gép felszállt immár Jakabszállás célponttal, majd követték a civilek.

      16.50-kor valamennyi gép földetért és leparkolt az erre kijelölt területen. Semmiféle repülőesemény, amely megzavarhatta volna a további programot. nem történt.

     18.00-kor hivatalosan megnyílt az V. Puma Air Rally. Az esemény fővédnöke Kilián Nándor  dandártábornok, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka.

       A szálláshelyek elfoglalása, a gépek körüli teendők végrehajtása után a résztvevők pihenőre tértek.

       Szombaton ragyogó napsütésre ébredtünk, fejünk felett szikrázóan kék ég villant, amely azonban nem tartott sokáig. Csakhamar megjelentek az első cumulusok, a mozgalmasnak igérkező időjárás előfutárai.

        Gondos tervezés és előkészítés után Körömi József alez., Csücsör barátunk megtatotta az hajózók számára az ilyenkor szokásos briefinget, a mindenre kiterjedő, alapos eligazítást.

       Kijelölte az együtt repülő csoportokat, amelyek a sebességek függvényében természetes úton "adták magukat", az időbeni, magasságbani lépcsőket, a használatos frekvenciákat, valamint a felszállások időlépcsőjét. A repüléseket a gépek teljesítményének ismeretében kiskörön, illetve nagykörön lehetett végrehajtani, a pilóták joga volt eldönteni, hogy melyik gép melyik kört teljesíti.

        Az első induló 11.00 órakor emelkedett fel a jakabszállási reptér füves pályájáról, természetesen a sorrendet itt is a teljesítmény, ill. a sebesség határozta meg.

        Nagy megrőkönyödést váltott ki belőlem a Diamondok hiánya. Eddig igen kellemes színfoltjai voltak az előző emléktúráknak, azonban betont kívánó futóműveik miatt nem jöhettek a felázott füves repterekre.

          A ZLIN-43 futárrepülőgép, melynek kabinjában helyet  foglaltam, természetesen a nagykört repülte (volna) végig.  

         Az útvonalunk az alábbiak szerint alakult:  Jakabszállás - Kalocsa - Vásárosdombó - Taszár - Tab - Kereki  - Veszprém - Jakabszállás.

        Időjárásunk a növekvő besugárzás hatására egyre bonyolultabbá vált, fokozódó erejű termikus tevékenység várt ránk. A Balaton nyugati medencéje felett már zivatargóc fejlődött ki, amelynek tendenciája fejlődést mutatott.  A Balaton átrepülése sorány gyönyörködtünk a vizen cirkáló vitorlások látványában.

         Veszprém után a 90 fokos kurzuson haladtunk, és csakhamar kemény, villámokkal is riogató zivatarlánc állta utunkat. Ennek következményeként a Szandaszőlős - Szolnok - Tiszaug fordulópontok elérése lehetetlenné vált. A zivatarok előterében értük el Bugacot, ahonnan besorolva 14 óra után értünk földet Jakabszálláson.