Az immár hagyományossá vált, évenként rendezett Puma Emlék Csillagtúra idén már a 7. alkalommal hozta össze a repülni szerető és emlékezni vágyó pilótákat, ismét Jakabszálláson.

        A túrára, melynek kiinduló repülőterére 10.00-ig a kiírás értelmében el kellett jutni, a szolnok-szandai repülőtérről terveztük felszállásunkat. Az utunk rendben lezajlott, de már ekkor érezni lehetett az erős hátszélről, hogy a túra folyamán meggyűlik majd a bajunk a szembeszéllel. A borultság 70%-os körül alakult, ami később még növekedett. Ennek ellenére Jakabszálláson sikeresen leszálltunk.

            Az anyagi gondok sajnos, meglátszottak a programokon, azonban a lényeg nem változott: emlékezni a Veszprémi 101. Puma Vadászezred hősi harcaira, emlékezni e harcok színhelyeire, emlékezni az alakulat hősi halottaira, és nagy-nagy szeretettel körülvenni a még köztünk élő – és sajnos egyre fogyatkozó – veterán Puma pilótákat.

           Nagy örömmel nyugtáztuk, hogy mindkét, még aktív veterán jó egészségben volt-van köztünk. Az már kevésbé jó hír – bár, hogy élnek, magában az is öröm – hogy a még élők már különböző mértékű egészségromlásuk miatt nem jöhetnek…innen is kívánunk Nekik javulást!

        A megjelent veteránok számára kis idejű repülést szerveztek a szervezők, mert hosszabb idejű felszállást, a túra végigrepülését már nem vállalták.

          A szervezők, a kecskeméti Puma Század valamint az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület a már megszokott nagykörös, illetve kiskörös útvonalat tervezték a nagyobb, illetve kisebb teljesítményű repülőgépek számára.

         A 10.30-ra tervezett és jelzett „briefing” pontos időben megkezdődött, a pilóták is teljes létszámban a megadott időpontban megjelentek, az eligazítás elmulasztása miatt senkit nem kellett törölni a túra végrehajtói közül. Az eligazítás alapos, az időjárástól a használatos rádiófrekvenciákig mindenre kiterjedő volt.

        A túrára összegyűlt gépállomány igen nagy százaléka könnyű repülőgép volt, így a nagykörre saját navigáció mellett nagykörre 1 gép indult el

             A többi gép a kiskörre indult, a már megszokott sebességi lépcsőkben kötelékekre, csoportokra osztva úgy, hogy először a nagyobb sebességűek, majd a legvégén a leglassabbak.

          Az első kötelék 11.30-kor szállt fel, majd 5 perces időlépcsőkben következtek a többiek, a hatodik kötelék 12.00-kor hagyta el Jakabszállást.

             A túrát leginkább nehezítő tényező a pont a felszállások időszakában megerősödött és lökésessé váló É-K-i szél volt.

         Ennek következtében megnyúlt az első fordulópont, a kecskeméti bázis elérése, és a bázis fölötti alacsony áthúzás teljesítése.

         Végül is a feladatot minden kötelék rendben végrehajtotta, majd Szolnok, a szandai rét következett, ahol a földön eközben vitorlázórepülő verseny előkészületei folytak. Szép látvány volt a felsorakozott mezőny, ahol is információim szerint utánunk fél órával kezdetét vette a verseny. Hozzájuk nem igazán volt kedves az időjárás.

        A Szolnok-Szanda utáni kiválást követően áthúztunk a szolnoki bázis  fölött, ismervén az ottani viszonyokat, „középmagasan”, majd 2000 lábas utazó magasságot elérve ráfordultunk a következő fordulópont, Tiszaug irányára.

           Leszerelése után Tiszaug polgármestere volt, és a tiszaugi temetőben nyugszik Hegedűs „GEGE” Ernő alez., aki a kecskeméti MiG-29-es PUMA század parancsnokaként teremtette meg a PUMA Emlék Csillagtúra hagyományát. 2007-ben bekövetkezett váratlan halála pótolhatatlan veszteség mindannyiunknak.                       

                 2008 óta a PUMA emléktúrák fordulópontjai között a tiszaugi temető is szerepel.

            Tiszaugot elhagyva Bugac fordulópont érintésével fordultunk rá Jakabszállás irányára, ahol is a kötelékek sikeresen végrehajtották a leszállásokat, és a túra légi része eseménymentesen lezárult.

               A leszállások végrehajtása, a „debriefing” után elkezdődött a találkozások, a vidám beszélgetések, a földi programok és a kulináris élvezetek időszaka. Ismét találkozott sok jó barát, repülő cimborák beszélgetések és koccintások mellett múlatták az időt.

          Nem szabad elfeledkeznünk a programban résztvevő földi „alakulatokról” sem: nívós programmal jelentek meg a makettezők, szép és sokrétű tematikájú makettjeikkel. És kint a szabad ég alatt az RC modellezők fergeteges repüléseikkel mutatták be az RC-repülés magasiskoláját.

             Mire véget érőben volt a nap, mintha tréfálkozna, az ég is kiderült. A résztvevő gépek nagy része hazatért honi bázisára. Mi is újra felszálltunk, és egy alacsony elköszönéssel felvettük a szolnoki irányt, s részünkről a 2012. évi Puma Emlék Csillagtúra befejeződött.

  A szervezés mintaszerű, profi munka volt, és ezért külön díjat érdemelne mindenki, akinek ebben része volt. Köszönet érte!

                 „JÖVŐRE, VELETEK, UGYANITT !”